Carole King az amerikai zene egyik legnagyobb hatású énekes-dalszerzőjévé vált. Először tehetséges dalszerzőként szerzett nevet magának, majd önállóan is jelentős előadóvá vált.

Meleg hangja, szívhez szóló dalszövegei és jellegzetes zongorajátéka végül generációja egyik legelismertebb zenészévé tették.

Mielőtt előadóként híressé vált volna, Carole már más művészek számára írt slágereket.

Olyan klasszikusok társszerzője volt, mint a „Will You Love Me Tomorrow” és a „(You Make Me Feel Like) A Natural Woman”, és rendkívül fiatalon is rendkívüli dalszerzőként vált ismertté.

Karrierje újabb szintre lépett a Tapestry 1971-es megjelenésével. Az album a korszak meghatározó lemezévé vált, és olyan dalokat tartalmazott, mint az „It’s Too Late”, az „I Feel the Earth Move” és a „You’ve Got a Friend”.

Carole természetes megjelenése és laza stílusa szintén szorosan összekapcsolódott az 1970-es évek énekes-dalszerző mozgalmával.

Ellentétben azokkal az előadókkal, akik kidolgozott jelmezekre és drámai színpadi személyiségekre építették imázsukat, Carole-t gyakran egyszerű, erőlködés nélküli stílusáról ismerték fel.

Hosszú haja, lezser ruhái és meleg mosolya olyan képet alakítottak ki róla, amely közvetlennek és hitelesnek hatott.

Az évtizedek során Carole-t továbbra is rendkívüli zenei hozzájárulásáért ünnepelték.

Dalait előadók generációi dolgozták fel, miközben a Tapestry továbbra is korszakának egyik legfontosabb albuma.

Ma Carole King természetes módon sokat változott ahhoz képest, ahogyan a Tapestry borítóján látható fiatal nő több mint öt évtizeddel ezelőtt.

Haja világosabb lett, arca megöregedett, megjelenése pedig tükrözi az elmúlt hosszú éveket.

Ismerős mosolya és kedves kisugárzása azonban továbbra is felismerhető annak a több millió rajongónak, akik zenéjén nőttek fel.

Carole King megjelenése az idő múlásával megváltozhatott, de helye a zenetörténetben továbbra is szilárdan megmaradt.